Étrend-kiegészítő reklámozása: milyen állítások megengedettek?

Étrend-kiegészítő reklámozása esetén több csábítóan hangzó kijelentéssel is találkozhatunk: „Cukormentes”, „fehérjében gazdag”, „támogatja az immunrendszert”, „megelőzi a betegségeket” – a vásárlók számára ezek egyaránt vonzó üzenetek lehetnek, jogi szempontból azonban eltérő megítélés alá esnek.

Az étrend-kiegészítő reklámozása során külön kell választani a tápanyag-összetételre, az egészségre és a gyógyhatásra vonatkozó állításokat. Az első két kategória meghatározott feltételekkel alkalmazható, a betegségek megelőzésének, kezelésének vagy gyógyításának ígérete viszont tiltott. Ezek a korlátok az élelmiszerek reklámozásában általában is érvényesülnek.

Étrend-kiegészítő reklámozása: három különböző állítástípus

A besorolásnál a fogyasztónak közvetített üzenet számít. Egy kép, terméknév vagy szlogen is tartalmazhat egészségre vagy gyógyhatásra utaló állítást.

Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások: mikor cukormentes vagy fehérjében gazdag egy termék?

A tápanyag-összetételre vonatkozó állítások használatát az 1924/2006/EK rendelet szabályozza. Csak a rendelet mellékletében szereplő, illetve a fogyasztó számára azonos jelentésű állítás alkalmazható, az előírt feltételekkel. A marketingmegfogalmazás megváltoztatása tehát nem kerülőút.

A hozzáadott cukor hiánya nem jelent cukormentességet. A fehérjére vonatkozó küszöbértékek pedig az energiaérték arányára vonatkoznak, nem a termék tömegének százalékára.

Egészségre vonatkozó állítások: mikor használhatók?

Az étrend-kiegészítő reklámozása gyakran valamely összetevő élettani szerepére épül. Ehhez főszabály szerint olyan egészségállítást kell választani, amelyet az Európai Bizottság engedélyezett. Az engedélyezett és elutasított állítások az uniós nyilvántartásban ellenőrizhetők. Egy tudományos publikáció önmagában nem helyettesíti az előírt engedélyezést.

Engedélyezett állítás például:

„A C-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez.”

Ez csak olyan terméknél alkalmazható, amely megfelel legalább a C-vitamin-forrásra előírt feltételeknek. Nem elegendő, hogy az összetevő neve szerepel a csomagoláson: a szükséges mennyiségnek is rendelkezésre kell állnia. Az engedélyezett állítás nem ad alapot arra, hogy a reklám megfázás elleni védelmet vagy betegségek megelőzését ígérje.

Egészségállítás alkalmazásakor a változatos, kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód jelentőségéről, valamint a kedvező hatáshoz szükséges fogyasztásról is gondoskodni kell a rendelet szerinti tájékoztatásban. Adott esetben további figyelmeztetések szükségesek.

Elég annyit írni, hogy „az egészségért”?

Az általános egészségügyi előnyre utaló szlogen sem használható korlátlanul. Az ilyen üzenetet megfelelő, konkrét, engedélyezett egészségállításnak kell kísérnie.

A növényi összetevőknél előforduló, úgynevezett függő állítások külön vizsgálatot igényelnek. A függő státusz nem jelent általános felhatalmazást: az átmeneti szabály alkalmazhatóságát és a konkrét állítás feltételeit is ellenőrizni kell.

Gyógyhatás állítása: mit tilos ígérni?

Az étrend-kiegészítő reklámozása során nem állítható például, hogy a termék:

• meggyógyítja a cukorbetegséget;
• kezeli az ízületi gyulladást;
• megelőzi az influenzát.

A tilalom akkor is fennáll, ha a vállalkozás kutatási eredményekre hivatkozik. A „segíthet” vagy „hozzájárulhat” megfogalmazás önmagában sem teszi megengedetté a betegségek kezelésére utaló üzenetet.

Mi a különbség a gyógyhatás és a betegségkockázat csökkentése között?

Külön engedélyezési kategória a betegség valamely kockázati tényezőjének csökkentésére vonatkozó állítás. Ez nem azonos a betegség megelőzésének ígéretével. Az ilyen állításoknál külön tájékoztatni kell arról is, hogy a betegség kialakulásának több kockázati tényezője van, és egyikük megváltoztatása nem feltétlenül jár kedvező hatással.

Influenszerek, vásárlói vélemények és közösségi média

Az étrend-kiegészítő reklámozása nem korlátozódik a fizetett hirdetésekre. A szabályok a webáruházi termékleírásokra, hírlevelekre, közösségi bejegyzésekre és reklámcélú influenszertartalmakra is kiterjednek.

A vállalkozás által megosztott vásárlói beszámoló szintén reklámüzenetté válhat. Ha egy ilyen vélemény gyógyulást ígér vagy sugall, a „vásárlónk írta” megjelölés nem mentesít automatikusan.

Tilos továbbá a fogyás konkrét ütemére vagy mértékére utaló egészségállítás, például a „két hét alatt öt kiló” ígéret. Az egyes orvosok vagy egészségügyi szakemberek ajánlására hivatkozó egészségállítás ugyancsak tiltott.

Étrend-kiegészítő reklámozása: mit ellenőrizzünk kampányindítás előtt?

Egy reklámellenőrzéshez célszerű együtt áttekinteni a termék összetételét, címkéjét és valamennyi tervezett megjelenést. Hasznos munkalista:

1. Állítások összegyűjtése: szövegek, képek, terméknevek és videós üzenetek.
2. Jogi besorolás: tápanyagállítás, egészségállítás vagy tiltott gyógyhatásígéret.
3. Feltételek ellenőrzése: engedélyezett megfogalmazás, összetétel, adagolás és kötelező tájékoztatás.
4. Dokumentáció: termékspecifikációk és az alkalmazhatóságot igazoló adatok.
5. Közzététel előtti jóváhagyás: az influenszerek és marketingpartnerek tartalmaira is kiterjedően.

A GVH is a kommunikáció tervezésekor bevont szakmai ellenőrzést és a belső megfelelési folyamatok kialakítását javasolja.

Jogi segítség élelmiszerek és étrend-kiegészítők reklámozásához

A RUZICSKA LEGAL segítséget nyújt az élelmiszerek és étrend-kiegészítők reklámjainak, webáruházi termékleírásainak és marketingkampányainak jogi ellenőrzésében, valamint forgalmazási kérdések és fogyasztóvédelmi és versenyjogi eljárásokban történő képviseletben.

Új terméket vezet be, kampányt indít, vagy hatósági megkeresést kapott? Forduljon hozzánk reklámkommunikációja jogi áttekintéséhez.